Ha az ember fázik, dideregni kezd, vacog a foga, reszket. Vajon miért van ez? A testünk így küld vészjelzéseket, hogy ideje behúzódnunk valahová, hogy felmelegedjünk? Pontosan így van. Ha magunktól nem mozgunk, hogy hőt termeljünk és kimelegedjünk, a testünk maga kezd el tenni az ügyért. Ez a mozgás a vacogás, amivel a szervezetünk próbál a hideg ellen védekezni.
Ha fázunk, vacogunk, fájdalmat vagy zsibbadást érzünk – ezek már a kihűlés előjelei. Különösen figyeljünk arra, hogy megfelelő cipőt, csizmát viseljünk, mert a lábfej hamar lehűl, a lábujjak könnyen szenvedhetnek könnyebb-súlyosabb fagyási sérüléseket. Hasonlóan védjük a kezünket és a fejünket is. Nagyot hibázik az, aki nem hord sapkát! Ne fogjunk meg hideg tárgyakat puszta kézzel és mínusz 10 fok alatt feltétlenül viseljünk kesztyűt.
Enyhe hideg esetén még csak a végtagjaink hidegek. De ha már vacogunk, ez annak a jele, hogy a testünk hőmérséklete már jelenősen csökkent. Ha fájnak a végtagjaink, a mozgásunk is nehezebb és a figyelmünk lassul, ezek már a súlyos kihűlés előjelei. Ha zsibbadást érzünk a kéz- és lábujjakban, az már a fagyási sérülés kockázatára figyelmeztet . Az agyunkban található a test hőszabályozó központja, ez vezérli a szervezet védelmét kihűlés ellen.
Ilyen esetekben első dolga a vérkeringés átrendezése: a végtagokban összeszűkülnek az erek, csökken a véráramlás intenzitása, ezzel pedig a test hőleadása. Ilyenkor érezzük azt, hogy nagyon hideg a kezünk-lábunk – és valóban az, a bőrfelület akár 30 fokra is lehűlhet, hogy ennek árán a test belső hőmérséklete ne csökkenjen.
A következő védelmi lépés a didergés és fogvacogás, ami apró, nem tudatosan irányított izomrángásokat jelent. Az izommozgás pedig hőt termel. Vagyis amikor látványosan fázunk és vacogunk, azzal valójában felmelegítjük a testünket. A hőtermeléssel, és a végtagok felmelegedésével azonban óhatatlanul is megnő a pulzus, kitágulnak az erek, és megnő a hőleadás, ez pedig azt jelenti, hogy a didergés-vacogás, csak átmeneti időre képes segíteni és hátráltatni a kihűlést. Ha a reszketés elkezd megszűnni, de még mindig fázunk, az annak a jele, hogy nagy baj van, a szervezet kimerítette a tartalékait, és feladta a harcot a kihűlés ellen. Ilyenkor kezdenek el zsibbadni, majd fájni a legjobban kihűlt testrészek, jellemzően a végtagok. Ez annak a jele, hogy a lelassult vérkeringés miatt oxigénhiány lép fel a szövetekben, lassan jön a sejthalál, vagyis a fagyási sérülések.
Mit lehet tenni a kihűlés ellen? Renèe Zellweger a “Miért éppen Minnesota c. filmben elakad az autójával a hóban. A kihűlés ellen az autóban talált borral próbál védekezni, ami sajnos a lehető legrosszabb megoldás. Az alkohol értágító hatása ugyan csökkenti az ember hidegérzetét és úgy érezzük, hogy átmelegít az ital, de sajnos ez még csak növeli a hőleadást, és gyorsítja a kihűlés folyamatát. A kitáguló erek miatt több friss vér jut a végtagokba, vagyis a kezünk-lábunk kicsit felmelegszik, így kevésbé fogunk fázni, de ezzel együtt testünk belső hőmérséklete csökken, ami komoly probléma. A megoldás ehelyett a mozgás, az valóban beindítja a szervezet hőtermelését, valamint természetesen az, hogy próbáljunk mielőbb egy meleg helyiségbe jutni.